Autóipar · 1863–1947
Henry Fordautógyáros, iparmágnás, a Ford Motor Company alapítójaA dearborni farmerfiú, aki egy detroiti fészerben építette meg első autóját, megalapította a Fordot, és a régiót a világ autóipari fővárosává tette.DETROIT / Élő lexikon / ¼
Híres detroitiak
Akik itt születtek, ide költöztek, vagy akiknek a pályája Detroithoz kötődik: zenészek, autógyárosok, sportolók, írók, feltalálók, polgárjogi harcosok és hírhedt alakok. Születési és halálozási adatokkal, a detroiti történetükkel és a helyekkel, ahol megfordultak, a már bezártakkal együtt.
- 1 949 híres ember
- 516 detroiti helyszín
- 21 terület
Magyar szál 31 magyar kötődésű detroiti →
Származás és állampolgárság
Terület
Kötődés
Születési évtized
Betűrend (vezetéknév)
126 személy · 1/3 oldal
Szűrők törléseAutóipar · 1863–1947Henry Fordautógyáros, iparmágnás, a Ford Motor Company alapítójaA dearborni farmerfiú, aki egy detroiti fészerben építette meg első autóját, megalapította a Fordot, és a régiót a világ autóipari fővárosává tette.
Színház és tánc · 1874–1926
Harry Houdinibűvész, szabadulóművész, színpadi és filmes előadóA Budapesten született szabadulóművész évtizedekig visszajárt Detroit varietészínpadaira, 1906-ban megbilincselve ugrott a Detroit folyóba, és 1926 halloweenján a városban halt meg.
Építészet és design · 1873–1950
Eliel Saarinenépítész, várostervezőFinn építész, aki megtervezte a Bloomfield Hills-i Cranbrook campust és vezette a Cranbrook Művészeti Akadémiát, így Detroit környékét a modern formatervezés egyik központjává tette.
Tudomány és találmányok · 1864–1929Charles Horton CooleyszociológusAz amerikai szociológia úttörője, a „tükörén” fogalmának megalkotója, aki egész életét Ann Arborban töltötte, és a Michigani Egyetem első szociológiai kurzusát tartotta.
Autóipar · 1878–1941
Louis Chevroletautóversenyző, mérnök, a Chevrolet társalapítójaSvájci születésű versenyző, aki 1911-ben egy detroiti műhelyben tervezte meg az első Chevrolet-t, és élete végén szerelőként tért vissza a város gyáraiba.
Tudomány és találmányok · 1872–1942Heber Doust CurtiscsillagászCsillagász, aki az 1920-as „Nagy Vitában” amellett érvelt, hogy a spirálködök önálló galaxisok; Detroitban járt iskolába és rövid ideig latint is tanított, később pedig a Michigani Egyetem csillagvizsgálóit vezette.
Tudomány és találmányok · 1887–1975
Kazimierz Fajansfizikai kémikusLengyel születésű kémikus, a radioaktivitás kutatásának úttörője és a protaktínium egyik felfedezője, aki a náci Németországból távozva 1936-tól a Michigani Egyetemen tanított.
Autóipar · 1893–1943Edsel Forda Ford Motor Company elnöke, műpártolóHenry Ford egyetlen fia 1919 és 1943 között vezette a Fordot, formatervet vitt az autókba, és ő fizette Diego Rivera Detroit Industry freskóit.
Sajtó, rádió, tévé · 1891–1979
Charles Coughlinkatolikus pap, rádiós prédikátor, politikai agitátorA Royal Oak-i „rádiós pap”, akinek a Shrine of the Little Flower templomból sugárzott 1930-as évekbeli adásait tízmilliók hallgatták, mielőtt antiszemita, fasisztabarát propagandává váltak.Jeralean TalleyszupercentenáriusGeorgiában született, de 80 évig a Detroit melletti Inksterben élt; 2015-ben 116 évesen ő volt a világ legidősebb hitelesített élő embere.
Irodalom · 1858–1939Charles Eastmanorvos, író, reformerSzantí dakota orvos és író, kora egyik legismertebb indián szerzője, aki élete utolsó teleit Detroitban töltötte, itt halt meg 1939-ben, és az Evergreen temetőben nyugszik.
Politika · 1890–1949Frank MurphyDetroit polgármestere, kormányzó, legfelsőbb bírósági bíróA Recorder's Court bírája és a gazdasági világválság idején Detroit polgármestere (1930–1933), aki később Michigan kormányzója és az amerikai legfelsőbb bíróság tagja lett.
Képzőművészet · 1821–1872Robert S. Duncansontájkép- és portréfestőAz első nemzetközi hírnevet szerzett afroamerikai festő; a michigani Monroe-ban nőtt fel, az 1840-es években Detroitban festett portrékat, és 1872-ben itt hunyt el.
Autóipar · 1854–1929
David Dunbar Buickfeltaláló, a Buick alapítójaSkót születésű detroiti vízvezeték-szerelő és feltaláló, aki megalapította a Buick Motor Companyt, néhány év alatt elvesztette, és 1929-ben szinte nincstelenül halt meg Detroitban.
Építészet és design · 1869–1942Albert KahnépítészNémetországban született építész, „Detroit építésze”: ő tervezte a Ford Highland Park-i és River Rouge-i gyárát, a Fisher Buildinget és a város száz meg száz további jelképét.
Autóipar · 1843–1932Henry M. Lelandgépész, mérnök, autógyárosPrecíziós gépész, aki Detroitban megalapította a Cadillacet és a Lincolnt is, kiharcolta az elektromos önindítót, és a város progresszív kori reformmozgalmának egyik vezetője volt.
Tudomány és találmányok · 1846–1933William Henry Holmesantropológus, régész, művészA Smithsonian antropológusa, az amerikai Nyugat felmérő expedícióinak rajzolója és a nemzeti képtár igazgatója, aki utolsó évét fiánál töltötte Royal Oakban.
Alice Herzbékeaktivista, tanárNémetországi születésű pacifista, a Wayne State német nyelvoktatója, aki 1965 márciusában 82 évesen az első amerikaiként gyújtotta fel magát a vietnámi háború elleni tiltakozásul.
Sport · 1894–1968Jack Adamsjégkorong-edző és sportigazgatóA Hírességek Csarnokába választott klubépítő, aki 36 éven át irányította a Red Wingset edzőként és sportigazgatóként, hét Stanley Cup-győzelemre vezetve a csapatot; az NHL évenkénti legjobb edzőnek járó díja is az ő nevét viseli.
Zene · 1878–1936
Ossip Gabrilowitschzongoraművész, karmester, zeneszerzőOroszországban született zongoraművész, a Detroiti Szimfonikus Zenekar első zeneigazgatója, aki elérte, hogy a város 1919-ben felépítse számára az Orchestra Hallt.Charles Jacobsüzletember, olimpiai rúdugró és vitorlázóAz 1908-as olimpia rúdugrás-versenyszámának bronzérmese, aki detroiti térségbeli autóalkatrész-gyártóként és a régió egyik bajnok vitorlázójaként épített pályafutást.
Sport · 1872–1940Kid McCoyökölvívó, színészAz 1890-es évek különc ökölvívó-bajnoka, akinek nevét gyakran összekapcsolják a „the real McCoy” (az igazi, eredeti) kifejezéssel; utolsó éveiben a Fordnál dolgozott, és 1940-ben Detroitban halt meg.Clara Smithklasszikus bluesénekesnőAz 1920-as évek klasszikus bluesának sztárja, a Queen of the Moaners (a jajgatók királynője), aki utolsó éveiben detroiti színházi revükben énekelt, és 1935-ben a városban hunyt el.
Sport · 1886–1983Jam Handyolimpiai úszó és vízilabdázó, ipari filmek készítőjeKétszeres olimpiai bronzérmes sportoló, aki Detroitban a Jam Handy Organizationt Amerika egyik legnagyobb ipari és oktatófilm-gyártó vállalatává építette.
Film és tévé · 1896–1975Cullen Landisnémafilmszínész, ipari filmek rendezőjeNémafilmes főszereplő, aki 1928-ban az első teljesen beszélő játékfilm sztárja volt, majd 1930-ban Detroitba költözött ipari filmeket rendezni, és 1937-ben a Jam Handy stúdióhoz csatlakozott.
Zene · 1898–1986Sippie Wallacebluesénekesnő, zongorista, dalszerző, templomi orgonistaAz 1920-as évek klasszikus bluesának sztárja, aki 1929-ben Detroitba költözött, negyven évig egy detroiti gyülekezet orgonistája volt, majd az 1960-as években visszatért a színpadra.
Politika · 1870–1929Edwin Denbyügyvéd, kongresszusi képviselő, haditengerészeti miniszterDetroiti ügyvéd, képviselő és önkéntes tengerészgyalogos, Harding haditengerészeti minisztere, aki a Teapot Dome-botrány miatt lemondott; nevét a Denby High School viseli.
Politika · 1805–1871Jacob M. Howardügyvéd, szenátorDetroiti ügyvéd és a Republikánus Párt egyik alapítója, aki szenátorként részt vett a 13. és a 14. alkotmánymódosítás megfogalmazásában, köztük az állampolgársági záradékéban.
Politika · 1807–1880Robert McClellandügyvéd, Michigan kormányzója, az Egyesült Államok belügyminisztereMonroe-i ügyvéd és demokrata kormányzó (1852–1853), Pierce elnök belügyminisztere, aki élete utolsó 23 évében Detroitban ügyvédkedett; az Elmwood temetőben nyugszik.
Politika · 1864–1945Truman Handy Newberryiparos, haditengerészeti miniszter, szenátorDetroitban született iparos, a Packard egyik alapítója, 1908–1909-ben haditengerészeti miniszter, aki 1918-ban Henry Forddal szemben nyert szenátori helyet egy botrányba fulladt kampányban.
Politika · 1814–1892Henry P. Baldwincipőnagykereskedő, bankár, Michigan kormányzója, szenátorDetroiti csizma- és cipőnagykereskedő és bankár, aki felépíttette a Woodward Avenue-n álló St. John's Episcopal Churchöt, 1869 és 1873 között kormányzó volt, és első detroiti munkahelyét adta Hazen Pingree-nek.Solanus Caseykapucinus szerzetes és pap, boldogGyógyítóként és lelki tanácsadóként tisztelt kapucinus szerzetes a detroiti St. Bonaventure kolostorban, a Capuchin Soup Kitchen népkonyha társalapítója; 2017-ben a Ford Field stadionban avatták boldoggá.
Üzlet és márkák · 1872–1936James Couzensa Ford Motor Company társalapítója és üzleti vezetője, Detroit polgármestere, szenátorKanadai születésű vasúti tisztviselő, aki a Ford kemény kezű üzleti vezetője, majd Detroit polgármestere és amerikai szenátor lett.
Sport · 1894–1951Harry Heilmannbaseballjátékos, rádiós közvetítőA Tigers négyszeres ütőkirálya, aki 1923-ban .403-as átlagot ért el, majd 1934 és 1950 között a csapat szeretett rádiós hangja lett.Earle S. MacPhersonautóipari mérnök, a MacPherson-rugóstag feltalálójaA GM és a Ford mérnöke, akinek az 1940-es években Detroitban kifejlesztett MacPherson-rugóstagja ma a világ autóinak többségében megtalálható.
Tudomány és találmányok · 1844–1929Elijah McCoymérnök, az automatikus kenőkészülék feltalálójaKanadai születésű fekete mérnök, akinek automatikus kenőkészülékei Észak-Amerika mozdonyait hajtották; élete utolsó évtizedeit feltalálóként Detroitban töltötte.
Sport · 1893–1962Tommy Miltonautóversenyző, autóipari mérnökAz első pilóta, aki kétszer nyerte meg az Indianapolisi 500 mérföldes versenyt (1921, 1923), noha csak az egyik szemére látott; későbbi éveit Detroit környékén, az autóiparban töltötte.
Sport · 1860–1922Sam Thompsonbaseballjátékos, jobb külső védőAz 1887-es bajnok Detroit Wolverines Hírességek Csarnoka-tag ütőjátékosa, aki később Detroitban telepedett le, 46 évesen még a Tigersben is pályára lépett, és az Elmwood temetőben nyugszik.
Autóipar · 1880–1936Roy D. Chapina Hudson Motor Car Company társalapítója és elnöke, az Egyesült Államok kereskedelmi minisztereAz Olds tesztpilótája, aki Detroitban társalapítója lett a Hudson Motor Car Companynak, J. L. Hudson kereskedőről nevezte el, később pedig kereskedelmi miniszter lett.
Jog · 1846–1917Donald M. Dickinsonügyvéd, az Egyesült Államok postaügyi minisztereDetroit egyik vezető tárgyalótermi ügyvédje és demokrata pártszervező, aki Grover Cleveland postaügyi minisztere volt (1888–1889); a Felső-félszigeten Dickinson megye viseli a nevét.Ruth Ellisnyomdász, LMBTQ-jogi aktivistaFekete leszbikus nyomdász, akinek detroiti otthona évtizedekig menedéket adott a fekete meleg és leszbikus detroitiaknak; 101 évet élt, nevét a Ruth Ellis Center viseli.
Jog · 1889–1982Homer S. Fergusonbíró, szenátor, diplomataDetroiti ügyvéd és Wayne megyei körzeti bíró, akinek egyszemélyes esküdtszéki vizsgálata (1939–1941) leleplezte a városi korrupciót, és a szenátusba repítette (1943–1955).
Autóipar · 1881–1955Galamb Józsefgépészmérnök, a Ford Model T főtervezőjeMakói születésű magyar mérnök, aki a Ford főtervezője lett, és a Piquette Avenue-i gyárban a Model T számos részletét megalkotta.
Képzőművészet · 1899–1973Maija Grotellkeramikus, tanárFinn születésű keramikus, aki 28 évig vezette Cranbrook kerámia tanszékét; gyakran az amerikai műtermi kerámia anyjaként emlegetik.
Építészet és design · 1832–1909Elijah E. MyersépítészA michigani, texasi és coloradói állami kapitólium építésze, aki közel négy évtizedig Detroitból vezette országos irodáját.
Politika · 1830–1913Thomas W. Palmerfakitermelő, szenátor, mecénásDetroitban született, fakitermelésből meggazdagodott szenátor, aki megalapította a Detroit Museum of Artot (a mai DIA-t), és a városnak ajándékozta a Palmer Parkot 1885-ös gerendaházával.
Irodalom · 1881–1959Edgar Guestköltő, lapszerkesztő-rovatvezető, rádiós és televíziós műsorvezetőA Detroit Free Press „nép költője”, aki hat évtized alatt mintegy 11 000 közvetlen hangú verset írt, amelyeket országszerte közöltek; Michigan koszorús költője volt.
Autóipar · 1879–1948William S. Knudsena General Motors elnöke, a háborús hadiipari termelés irányítójaDán bevándorló, aki a Ford highland parki gyárában a termelést vezette, a Chevrolet-t a GM húzómárkájává tette, és megszervezte Amerika második világháborús fegyvergyártását.A lexikon folyamatosan bővül. Minden adatlap alján megtalálod a forrásokat. A dátumokat a Wikidata és a Wikipédia adataival vetettük össze. A szövegeket magunk írtuk. A híres emberek helyei a látnivalók között ↗
Vidd magaddal. Oszd meg.
